<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0" xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/" xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/">
  <channel>
    <title>Cikkek</title>
    <description>Cikkek</description>
    <generator>Zend_Feed_Writer 1.10.5 (http://framework.zend.com)</generator>
    <link>http://mmp2006bacskiskun.mindenkilapja.hu/blog/19414236/render/</link>
    <item>
      <title>Baloldal és az Európai Parlament</title>
      <pubDate>Mon, 09 Nov 2009 12:15:21 +0100</pubDate>
      <link>http://mmp2006bacskiskun.mindenkilapja.hu/blog/19414236/renderpost/19516830/</link>
      <guid>http://mmp2006bacskiskun.mindenkilapja.hu/blog/19414236/renderpost/19516830/</guid>
      <content:encoded><![CDATA[<p>A baloldal és az Európai Parlament</p><table class="contentpaneopen"><tbody><tr> 	<td valign="top" class="createdate">2009. szeptember 06. vasárnap, 07:02</td> </tr>   <tr> <td valign="top"><br />Jópofának tartják egyes baloldali körökben - különösen a szélsőbalon - hogy lenézzék az Európai Parlamentet. ?Mit csináltok ebben a mocsokban?? ?A döntéseket máshol hozzák?; ?Minden változtatás illuzórikus??  Természetesen megértem és osztom az elkeseredést, amelyet az Európai Unió politikájának strukturális orientációja okoz, vagy azt a súlyos demokratikus deficitet, ahogyan működik. Sajnálatosnak tartom a ?parlamenti kretenizmust? is, amely megválasztott képviselőket oda vezet, hogy gyakran bezárják magukat a gyűlések ?buborékába?, távol a valódi élettől és igencsak túlértékeljék saját lehetőségeiket, hogy változtassanak a dolgokon. De van, ami véleményem szerint, több ennél. <br /><br /><br />Állandó együttműködés a társadalmi mozgalmakkal<br /><br />Azok a feltételek, amelyek között az európai politikai küzdelmek folynak gyakran nem ismertek, akárcsak azok az előjogok, különösen, amelyeket a strasbourgi parlament az elmúlt 15 évben kivívott ? nevezetesen az ?együtt-döntési? területen. Számos területen, különösen, amelyek az európai belső piaccal kapcsolatosak, az Európai Bizottság javasolta a Szabályozási Direktívákat, de az Európai Parlament és a Tanács (amely a tagországok 27 kormányát képviseli) módosítja, vagy elutasítja azokat. Ha pedig ez a két intézmény nem tud megállapodni a szövegben, akár az utolsó vesszőig, akkor a direktíva vagy a szabályozás nem lép életbe. Sok esetben tehát a Parlamentnek joga van, ha szükségét érzi, hogy blokkoljon, vagy megakadályozzon egy Bizottsági javaslatot. Nem támogatta például a kikötői szolgáltatások liberalizálását és blokkolt egy olyat, ami a munkaidőre vonatkozott és minden tagállamot felhatalmazott volna 65 órás vagy hosszabb munkahét alkalmazására. Nagyon gyakran sajnos más a helyzet: szinte minden alkalommal, amikor az Európai Baloldal-Északi Zöldek (GUE-NGL) frakció benyújt egy álláspontot, hogy utasítsanak el egy Bizottsági javaslatot, amint ez rendszeresen megtörténik, az csak kb. száz támogató szavazatot kap, és a többség (köztük az európai szocialisták) elutasítja, ami odavezet, hogy csak módosítják a szöveget, anélkül, hogy az indítvány lényegéről döntenének. Ez történt a ?Bolkestein direktívával?: a többség egyszerűen csökkentette annak érvényességi területét, azt a téves benyomást keltve, hogy azt nem lehet olyan területeken alkalmazni, amelyet nem érint közvetlenül ? egészségügy, általános szociális szolgáltatások? Egy ilyen emblematikus szöveg nyílt elutasítása sokkal nehezebbé tenné az Európai Bizottságnak, hogy újra kezdje támadásait ezeken a pontokon. Amit egyébként már el is kezdett. Látható: a probléma nem az, hogy a parlamentnek nincs hatalma. Inkább az, hogy nincs elegendő képviselő, aki szakítani akarna ? cselekedeteivel és szavazataival ? a liberális logikával. Annak deklarálása, hogy ?az Európai Parlament haszontalan?, ?balosnak? hangzik, de a jobboldalt segíti? és annak szövetségeseit. Miközben direktívák mennek át és csendben beillesztik őket minden tagállam nemzeti törvényei közé.    <br /><br />Két kérdés megérdemli a tisztázást ebben a vonatkozásban. Az első egy látszólagos ellentmondással kapcsolatos: ha az Európai Parlament előjogait megerősítik a jelenlegi szerződések, akkor miért harcolunk ellenük? A válasz az, hogy ugyanezek a szerződések, mindenek felett integrálnak és kodifikálnak egy liberális gazdasági modellt ? kényszerítő erejű szabályokkal minden, azt ratifikáló tagállam számára. Ezért egy ?másfajta Európa? egy másfajta szerződést igényel. Ez alapvető. Ez azonban nem szünteti meg a lehetőséget ? és a baloldal kötelességét ? kihasználni ennek a Parlamentnek az új hatalmát, hogy támadjuk ezeket a szabályokat, megelőzzük ? amennyire csak lehetséges ? hogy direktívákká váljanak és ugyanakkor megkérdőjelezzük a jelenlegi (liberális) modell legitimitását, és előkészítsük a terepet egy alternatívához. Egy kis dialektika soha nem sértette az osztályharcot. A másik kérdés, amit tisztázni kell, hogy milyen kapcsolat legyen között a parlamenti eszközök és cselekvés és a szociális mozgalmak között. Egy olyan csoport, mint a mienk, a társadalmi mozgalmak, a csatlakozó mozgalmak, állampolgári hálózatok és a helyi, választott képviselők támogatása nélkül könyörtelenül marginalizálódna az Európai Parlamentben. Másrészt, azzal, hogy az ?Európa megváltoztatásának? szükségességét valló társadalmi erők privilegizált tolmácsává váltunk, a csoport kétségtelen jelen van minden európai intézmény politikai arculatában. Világos tehát, hogy a frakciónknak szüksége van erre a szoros és állandó együttműködésre a szakszervezetekkel, a nem-kormányzati szervezetekkel és a baloldali hálózatokkal, hogy megfelelő súlyra tegyen szert. <br /><br />Hozzá kell tennem, hogy ez fordítva is igaz. A társadalmi mozgósítás egyedül nem elég ahhoz, hogy eltolja a politikai hatalmi egyensúlyt. Nincs mechanikus kapcsolat a Parlament előtti tüntetés ereje és a parlamenti szavazás kimenetele között. Az európai status quo megváltoztatása időigényes, társadalmi harcokkal jár, eszmecserékkel és politikai beavatkozásokkal az alapoktól fel az intézményekig. Miért volt meglepő a polgárok rendkívüli aktivitása, amely minden szinten megnyilvánult, a 2005-ös franciaországi referendumon? Hadd emeljem ki, hogy a mozgalom elindításában fontos szerepet játszott a GUE-NGL frakció jogos ellenvéleménye az Európai Parlamentben. 2003. szeptember 3-án Giscard d?Estaing, az ?Alkotmány atyja? elhozta az elnökségével összehozott alkotmányszerződés tervezetet, amelyet a parlamenti képviselők ?felállva tapsoltak meg?, kivéve a GUE-NGL frakciót. ?Az Alkotmány rejtett arcának? leleplezését több millió röpcédulán az egész országban egy politikai párt, a Francia Kommunista Párt (PCF) hajtotta végre ? meggyőződve az ügy igazságáról és eléggé szervezetten ahhoz, hogy a lakosság nagy részét elérje. A politika iránt legfogékonyabb polgártársaink mind több és több baloldali szervezetet értek el ? egyesült erővel léptünk fel az alkotmánytervezet elfogadása ellen. Egy olyan vita indult meg, amely hógolyóként gördült végig Európán, mivel a haladó emberek más európai országokban is csatlakoztak. Ez a legjobb illusztrációja az ?új politikai ösvénynek?, és az egyetlen lehetségesnek, gondoljuk mi, hogy egy hosszú folyamatban megváltoztassuk Európát.        <br /><br />Baloldali azonosságunk főbb elemei<br /><br />Természetesen azok az utak, amelyeken az állampolgári mozgalmak a politikai és parlamenti cselekvéssel összekapcsolódnak egyik országról a másikra és egyik ügyről a másikra változnak. Hollandiában és Írországban a baloldalnak megvannak a győzelmes tapasztalatai a szerződés leszavazásából. Olaszországban és Németországban a baloldalnak sikerült hatalmas béketüntetéseket szerveznie. Ausztriában a Haiderrel szembeni ellenállás nagy hatással volt egész Európára. Az északi országokban az ökológia és feminizmus került előtérbe.<br /><br />Egy olyan csoportnak, mint a mienk, a célja az volt és az is marad, hogy megossza a tapasztalatokat, hogy közösen felépítsünk egy baloldali identitást, amely túlemelkedik a tagpártokon, a konkrét eseményeken és az adott helyzeteken. Ha meg kellene világítanom a ?GUE-NGL identitás? kulcselemeit, a következőket említeném: a társadalmi rend, ökológia, feminizmus, szolidaritás, demokrácia és emberi jogok, béke.    <br /><br /><br />A társadalmi rend<br /><br /><br />Egy olyan Európa építésén dolgozunk, ahol a fő prioritás a népek első helyre tétele ? egyenlőségük, képességeik és jogaik kibontakoztatására. Ez magában foglalja a foglalkozatatást és a tanulást, amelyet mind a nőknek, mind a férfiaknak biztosítani kell. Ez magában foglalja az oktatást, kutatást és kultúrát. Magában foglalja az egészséget és az életfeltételeket. És, ez felhívás az állampolgárság modern formájára a munkahelyen és a társadalomban. Az ilyen választások megfelelő forrásokat igényelnek. Különösen támogatunk minden helyénvaló eszközt, hogy alapokat teremtsünk ezekhez a prioritásokhoz. Ami visszavezet bennünket a megfelelő javaslatainkhoz az Európai Központi Bankot, a szelektív hitelt, a közfinanszírozást, a tőkemozgások megadóztatását és a nemzetközi intézmények alapvető átalakítására irányuló globális akciót illetően. Néhányunk számára ez azt is jelenti, hogy sürgősen egy valódi új globális valutát kell létrehozni, hogy finanszírozni lehessen az egész emberiséget szolgáló javakat és szolgáltatásokat.      <br /><br /><br />Ökológia<br /><br />Egy olyan Európáért dolgozunk, amely kezdeményező szerepet vállal az ökológia területén. Gondolok itt a klímaváltozásra, a biodiverzitásra, a tiszta energiára, a tömegközlekedésre és a kombinált vasúti-közúti szállításra, a tisztes lakhatásra, a tiszta levegőre, felelős és a közt szolgáló vízügyre. Ezen kívül elismerem ebben az összefüggésben annak szükségességét, hogy egy új mezőgazdasági és élelmezési politikára kell törekednünk, amely a farmereket és nem az agroüzletet védi.  <br /><br />Női jogok<br /><br />Olyan Európáért dolgozunk, amely elismeri a férfiak és nők egyenlő jogait az élet minden területén ? kezdve a munkahelyektől. Sokunk számára a nők jogai alapvetők a társadalom megváltoztatásához. Európának anti-patriarchálisnak kell lennie és a civilszervezeteket el kell ismernie partnerként a társadalmi és szociális párbeszédben. Ahhoz, hogy megerősítsünk minden jogot, az Európai Unióban érvényben levő leghaladóbb törvények alkalmazását követeljük minden nő számára, aki Európában él ? beleértve az egyenlőség jogait, a demokrácia sarokkövét. Külön kiemelten követeljük a reproduktív egészség és a szexuális nevelés jogainak elismerését, a nők fogamzásgátláshoz és terhesség-megszakításhoz való jogának hatékony tiszteletben tartását; kerettörvényt a nők erőszaktól való védelmére. <br /><br /><br />Szolidaritás<br /><br />Olyan Európáért dolgozunk, ahol az emberek egymás mellett állnak, ahol kizárt a kirekesztés, száműzik a létbizonytalanságot és tiltják a diszkriminációt, rasszizmust, a xenofóbiát és a homofóbiát; ahol nem uszítják egymás ellen az embereket, ahol a Déllel való partneri viszony az egyenlőségen és nem az alávetettségen, kölcsönös fejlődésen és nem zsákmányszerzésen, a tiszteleten és nem a leereszkedésen vagy megvetésen alapul. Ennek az Európának száműznie kell a szegénységet, amely ma 65 millió európait sújt, akik kétharmada fiatal! A bevándorlóknak a többi állampolgárral azonos jogokat kell élvezniük ? beleértve a helyi választásokon a szavazati jogot. És ennek az Európának a menekülteket védenie kell és nem védekeznie ellenük. Egy ilyen Európában nincs helye olyan törvényeknek, mint a ?Szégyendirektíva? a fogvatartó központokról, sem a hivatalos papírok nélküli emberek üldözésének !   <br /><br /><br />Demokrácia<br /><br />Olyan felépítményért dolgozunk, amely aktívan és tartósan igényt tart az állampolgárok véleményére minden fontos vállalkozásban: a politika fejlődésében, annak megvalósításában, az eredmények értékelésében. Mozgósítunk azért, hogy az alapvető jogokat elismerjék az Európai Unióban. Fontosnak tartjuk, hogy az egyedüli jelentésnek, amelyet a jelenlegi törvényhozás elfogadott ebben a kérdésben a szerzője Giusto Catania, frakciónk tagja. A jelentés a diszkrimináció minden fajtájával foglalkozik ? a bevándorlók és menekültek eseteitől a gyermeki és szociális jogokig.<br /><br /><br />Béke<br /><br />Olyan Európáért dolgozunk, amely súlyát és befolyását arra használja fel, hogy új szabályokat hozzon létre a nemzetközi kapcsolatokban: egyenlőbbeket, demokratikusabbakat, békésebbeket.<br /><br />Szembenézve a megoldatlan konfliktusok követelményeivel ? mint Palesztina megszállása és a gázai nép elnyomása ? szembenézve a háború növekvő banalitásával ? mint Irakban vagy Afganisztánban ? Európának a megállj álláspontjára kell helyezkednie; anélkül hogy kötelezettségeket vállalna a felelős kormányok felé, tekintélye teljes súlyával a nemzetközi jogon alapuló tárgyalásos politikai megoldást kell szolgálnia; kötelezze el magát újabb erőfeszítésekre a leszerelés érdekében és ne fogadja el ?rakétaellenes pajzs? létesítését Európa területén; meg kell szabadulnia a NATO gyámkodásától, amelynek immár semmi értelme.  <br /><br />Szembenézve az éhség botrányával, a felháborítóan egyenlőtlen fejlődéssel, és a menekültrendszer minden hibájával, Európának el kell kötelezni magát, hogy a gazdasági hadviselés és a legrátermettebb túlélésének elmélete fölé emelkedjen, hogy a kölcsönös és egymást kiegészítő érdekeken alapuló együttműködési egyezmények felé tegyen lépéseket. Egymilliárd ember szenved az alultápláltságtól a 21. században. Ez egy olyan szörnyűség, amelyhez Európának nem szabad alkalmazkodnia! <br /><br />Szembenézve az oly sok nemzetet elnyomó hatalmi erőkkel, Európának nem kell hasonulnia a ?vadnyugati? mintához, hanem közelebb kell kerülnie minden országhoz, amely új utakat keres, amelyek keresik, és lehetővé teszik az ember-felszabadulását, és tiszteletben tartják a népek méltóságát.   <br /><br /><br />Egy szóban megfogalmazva, mi egy európai erővé akarunk válni, hogy megváltoztassuk a világot!<br /><br />Ahhoz azonban, hogy a prioritások újragondolása több legyen, mint jámbor óhajok listája, és megpróbáljuk ? fokozatosan ? céljaink megvalósítását, elkerülhetetlen hogy megtámadjuk azt a modellt, amely már megbukott, és jelenleg képtelen lesz megakadályozni a szükséges változásokat. A ?szabad versenyre nyitott piacgazdaságot?, a ?tőke szabad áramlását?, azt, hogy a Központi Bank nem felelős a polgároknak és az intézményeknek, hanem a pénzpiacoknak van alávetve; azt, hogy az ún. Stabilitási Paktum valójában a közösségi társadalmi költségeket akarja korlátozni; a javak és szolgáltatások általános szabad kereskedelmét és ennek következményeit; az állandó nyomást a munkabérek, és a környezetvédelmi normák csökkentésére, a szabályok és jogok korlátozására a versenyképesség nevében; azt, hogy a fő döntési központok kikerülik az állampolgárokat és választott képviselőiket. Más szóval mindent, ami egy liberális Európát épített fel az elmúlt 20 évben, beleértve a lisszaboni szerződést. A mi frakciónk az egyedüli, amely a ?másféle Európa? céljai és eszközei között ezt a koherenciát meg akarja valósítani.  <br /><br /><br />Referenciapont Európa és az egész világ haladó erői számára<br /><br />Harcaink során utunk természetesen találkozik egész Európa haladó erőivel. Először is, a szakszervezetekkel: alapelvünk, hogy nyíltan együttműködjünk minden szakszervezettel, amelyik együttműködést keres saját érdekei alapján, az Európai Szakszervezeti Szövetségtől (European Trades Union Confederation, ETUC) az Európai Szociális Fórumig, élén barátunkkal, Horst Schmidthennerrel, aki elkötelezett harcosa a liberális Európa elleni küzdelemnek. A közszolgáltatásokban például képesek voltunk összehozni 22 európai uniós vasúti munkásszervezetet azzal a négy parlamenti felelőssel, akik négy direktívát készítettek elő a vasúti szolgáltatások liberalizálására. Egy másik területen, kezdeményeztünk egy meghallgatást a Bizottság zöld könyvéről a ?munkatörvények modernizálásáról?: több mint 30 szakszervezeti képviselő vett részt 12 európai országból, Kelettől Nyugatig. A Bolkestein direktíva ügyében, képviselőink még szélesebb körrel dolgoztak együtt, mivel az óriási brüsszeli gyűlésen jelenlevő valamennyi szervezet találkozott velünk az előző este egy nagyon érdekes tapasztalatcsere alkalmával. Tény, hogy alig telt el hónap anélkül, hogy munkaülést tartsunk a szakszervezetekkel és a társadalmi mozgalmak vezetőivel.  <br /> <br />Ugyancsak állandó kapcsolatban vagyunk az Európai Baloldal tagpártjaival, amelyhez sok párt tartozik, amelyek a csoportunknak is tagjai, haladó alapítványok képviselőivel ? mint a Transform ! hálózat ? avagy, nemrégiben a REALP-vel, amely a megválasztott európai képviselők új és ígéretes hálózata.  <br /><br />Ugyanezt mondhatjuk el a csatlakozó mozgalmakról, minden fentebb említett területen. Igaz ez a női jogokért küzdő mozgalom, az ?Európai Feminista Kezdeményezés?, vagy a ?Choisir? és nemzeti szövetségeik esetére. Ez a helyzet az ökológiai szervezetekkel: hét vagy nyolc évvel ezelőtt vállaltuk a hosszú távú együttműködést Ricardo Petrellával, aki nemzetközileg ismert harcosa a vízzel kapcsolatos jogok elismerésének. Ez a kooperáció elvezetett az első ?Választott képviselők és Polgárok a Vízért Világszervezet? közös létrehozásához 2007-ben, az Európai Parlament ciklusának félidejében. Sok más környezeti kihívás ? mint az azbeszt és a globális felmelegedés ? vezetett olyan kezdeményezésekhez, amelyekben csoportunk együttműködött nagyon elismert szervezetekkel. Ugyancsak büszkék vagyunk arra, hogy meghívtuk Dr. Pachauryt, a GIEC elnökét ? a Nobel békedíj legutóbbi kitüntetettjét ? a Parlament aktuális ülésére, hogy lehetőséget adjunk neki, hogy megismertesse az EP képviselőit a klímaváltozás következményeivel.<br /><br />Azok a szervezetek, amelyek a bevándorlók és menekültek jogait támogatják, ugyancsak elismerik frakciónkat, mint elsődleges kommunikációs csatornát harcukhoz, különösen a fogvatartási központok, és a ?szégyendirektíva? elleni harcukban: látogatást szerveztünk Lampedusára, Melillára, a Kanári-szigetekre; meghallgatást szerveztünk az Európai Parlamentben; utazó kiállítást; online petíciót; egy oktató brosúrát készítettünk. Csoportunk szerepet játszott abban, hogy a megfelelő csatlakozó mozgalmak azt hasznosnak találják. <br /><br />Már előbb is írtam az emberi jogokról. Az a jelentés, amelyet kollégánk, Catania készített, széles egyetértésre talált az emberi jogok iránt elkötelezett szervezeteknél. A homoszexuálisok jogaival kapcsolatos kezdeményezést olyan szervezetekkel együtt hozták létre, mint a LGTB-ILGA-SOS HOMOPHOBIA.<br /><br />És végezetül: parlamenti csoportunk elkötelezettsége a nemzetközi szolidaritás iránt az Európai Parlamentben, ha így mondhatom, referenciává vált a világ számos területének haladó erői számára: Palesztinától a törökországi  Kurdisztánig; Afrikától Latin-Amerika új demokráciáiig; Iraktól Afganisztánig; a Cseh Köztársaságtól (ahová a rakétaelhárító pajzsot tervezik) a strasbourg-kehl-i NATO csúcsig, mindenütt jelen voltunk a világ békéje iránt elkötelezettek oldalán.  <br /><br />Ugyanebben a szellemben csoportunk aktív részese minden nagy alterglobalista találkozónak a mozgalom kezdetei ? a WHO seattle-i 1999-es miniszteri értekezlete - óta a mai napig. Így a GUE/NGL a Brazil Munkáspárttal közösen létrehozta a Szociális Világfórum keretében a Parlamenti Világfórumot, ami már az első évben, Porto Alegrében 2001-ben ? nagyon izgalmas tapasztalat volt !<br /><br />Remélem, hogy mindaz a munka, amit végeztünk, ismertebbé válik ennek a nagyon is rövid áttekintés eredményeként. A legbátorítóbb érték számunkra a bizalom és a barátság. Remélem, hamarosan találkozunk közös ügyeink egy újabb fejezeténél. <br /><br />Fordította: Dr. Hrabák András</td></tr></tbody></table>]]></content:encoded>
      <slash:comments>0</slash:comments>
    </item>
    <item>
      <title> </title>
      <pubDate>Wed, 18 Feb 2009 18:43:54 +0100</pubDate>
      <link>http://mmp2006bacskiskun.mindenkilapja.hu/blog/19414236/renderpost/19487674/</link>
      <guid>http://mmp2006bacskiskun.mindenkilapja.hu/blog/19414236/renderpost/19487674/</guid>
      <content:encoded><![CDATA[<p><font size="3">Kedves látogató!</font></p><p><font size="3">A főoldalon található Linkekbe belépve található meg minden olyan hír és cikk amire ép kíváncsi vagy</font>.</p>]]></content:encoded>
      <slash:comments>0</slash:comments>
    </item>
  </channel>
</rss>

