A választások egyik legnagyobb problémájának tartja - a választási rendszerünk alapvetően antidemokratikus voltán túl - a választási küzdelemre költött, a törvényeknek nem megfelelő kampányköltségeket.

A nagy pártok a kampányidőszak előtt elköltött, milliós nagyságrendű kiadásai (óriásplakátok stb.) nem jelennek meg e költségek között. A parlamenti pártok általában nem aktivistáikkal, hanem sikerdíjas vállalkozói csoportokkal gyűjtetik össze ajánlószelvényeiket, így az egy jelöltre jutó törvényes összeg jelentős részét felhasználják, a további kampányeseményekre fordított kiadásaikkal pedig meghaladják az előírt költségkeretet.

A Zöld Baloldal arra szólít fel, hogy mindegyik párt tegye nyilvánossá az általa felhasznált forrásokat.

A Zöld Baloldal pedig ennek ellenőrzése segítésében számít európai partnerei közreműködésére, már csak ezért is, mert a hazai intézményrendszerek ( Állami Számvevőszék) nem képesek a törvényi előírások túllépését szankcionálni.
Ez a gyakorlat pedig a választások aránytalanságához, a választáson induló politikai erők között aránytalanul nagy differenciáltsághoz vezet, amely nem összeegyeztethető az európai demokratikus normákkal.

Vajnai Attila közleménye

Megdöbbenéssel értesültem a hírről, miszerint Lengyelországban az államfő jóváhagyta azt a törvényt, amelynek alapján megbüntethetik, s akár két év börtönre is ítélhetik azt a személyt, aki kommunista jelképeket tart a tulajdonában.

20 évvel a rendszerváltás után a kapitalizmus egyre mélyülő globális válságának idején a jobboldali erők már nem találnak érveket a kapitalizmus meghaladását, a kizsákmányolás megszüntetését célul kitűző baloldali politikával szemben és a diktatúra legdurvább eszközeihez nyúlnak. A munkásmozgalmi jelképek, köztük a vörös csillag használatát börtönbüntetéssel tiltják, miközben egyre szabadabb módon szerveződnek az újfasiszta csoportok egész Európában.

A demokrácia alapjait fenyegető jelenséggel szemben Magyarországon részben sikerrel léptünk fel, amikor a Strasbourgi Ember jogi Bíróság jogerős ítéletében mondta ki ügyemben, hogy a vörös csillag viselése alapvető emberi jog, a szólásszabadság része.  A Jobboldal, melynek része a kormányzásra készülő Fidesz nem fogadta el a strasbourgi ítéletet és hazánkban olyan politikai lépésekre készülnek, mint amilyen most Lengyelországban történt.

A fasizmus elleni összefogást nem lehet tovább halogatni! Minden a demokrácia iránt elkötelezett pártnak, politikai szervezetnek tiltakoznia kell az alapvető szabadságjogokat sértő lengyel parlamenti döntés ellen.

A Munkáspárt 2006 elnökeként tiltakozó békemenetet szervezek az auschwitzi koncentrációs táborhoz 2010. január 27-én a haláltábor felszabadításának 65. évfordulóján. A békemenetben azokat a jelképeket fogjuk kitűzni, amelyeket a felszabadító szovjet csapatok katonái viseltek.  Én személy szerint is vállalom, hogy a lengyel hatóságok akár két év börtönbüntetésre is ítélnek ezért.

Az Európai Baloldali Párt teljes jogú tagjaként a Magyarországi Munkáspárt 2006 parlamenti vitanapot kezdeményez az Európai Parlamentben a magyar és a lengyel helyzetről.

A Magyarországi Munkáspárt 2006 követeli a lengyel parlamenttől, hogy vonja vissza antidemokratikus döntését, s kérjen bocsánatot a felszabadító katonák leszármazottaitól.

Vajnai Attila

Magyarországi Munkáspárt 2006 elnöke

Miért volt szükséges az elnökváltás?

Fratanolo János, akit pártunk kongresszusa tiszteletbeli elnöknek választott, olyan élethelyzetbe került, hogy nem tudja a tőle korábban megszokott teljes erőbedobással végezni az elnöki feladatokkal járó munkát, ezért kérte az erről a posztról való felmentését.
Jánosnak, akiben őszinte barátra találtam nagyon sokat köszönhet a párt és én magam is.
Remélem, hogy a közösen folytatott politikai küzdelem még sok sikert hoz számára és számunkra is.   


Hogy értékeled a párt előtt álló feladatokat?

Nehéz időszak előtt állunk.  A neoliberális gazdaságpolitika csődjéből következő szociális katasztrófa helyzetet a jobboldal és a szélsőjobboldal gátlástalan demagógiával használja ki. A választók a kapitalizmust, a privatizációt és a korrupciót - egyszóval mindent, ami a rendszerváltás következménye - nagyrészt a baloldalinak nevezett MSZP számlájára írják.
Kevés pénzből, a média által agyonhallgatva kell tisztára mosnunk a baloldali politikát, amit csak összefogással, a baloldali rendszerkritikus szervezetek és a környezetvédők tudatos választási együttműködésével lehet megvalósítani.
A Zöld Baloldal erősítése, a választásokra való felkészítése, az Európai Balodlali Párt politikájának meghonosítása, a rászorultak, a kisemmizettek, a kizsákmányoltak képviselete  a legfőbb feladatunk.  Kongresszusunk több konkrét akciót is meghirdetett, amelyek közül kiemelném az Európai Szociális Charta, a gyermekek és fiatalok jogait garantáló cikkelyének azonnali ratifikációjának követelését és az "olcsó élelmiszer" akciót, amely során a lehető legalacsonyabb áron lehet majd rendezvényeinken tartós élelmiszert vásárolni.

Miért éppen Zöld Baloldal?

A baloldali és környezetvédő politikai szervezetek együttműködése világszerte tapasztalható jelenség, ami a kapitalizmus kizsákmányoló jellegének egyre nyilvánvalóbb következményeiből fakad.  Ma már nem kell sokat magyarázni természeti környezetünk "profitorientált" pusztításának okait, és azt is látjuk, hogy a kapitalizmus nem oldotta meg a fejlődő országok szociális problémáit. Sőt! Immár olyan gazdasági válság van kibontakozóban amely soha nem látott  szegénységet, nyomort, éhezést eredményez.
A globális kapitalizmussal szemben csak a természettel összhangban lévő, szociálisan igazságos és szolidáris politikai mozgalom adhat alternatívát.
Ezt testesíti meg a Zöld Baloldal Magyaroszágon.

Elképzelhető-e együttműködés az MSZP-vel?

Az MSZP által folytatott gazdaságpolitikát mi a baloldali értékek alapján bíráljuk. Nem támogattuk, és nem is fogjuk támogatni a közszolgáltatások privatizációját, a megszorító politikát, az amúgy is jómódúakat segítő adómódosításokat. A szegények rovására nem lehet gazdagítani a tehetőseket.
Az MSZP-vel azonban - ahogy más polgári demokratikus erőkkel - a fasizmus elleni fellépésben együttműködhetünk. Jó példa lehet erre a holokauszt tagadásának büntethetőségének követelése, amelyre olyan formát kell találni, ami az Alkotmánybíróság igen furcsa demokrácia felfogását sem sérti. Közösen kell politikai nyomást gyakorolnunk a jobboldali pártokra, hogy az európai normáknak és a Párizsi Békeszerződésnek megfelelő megoldás szülessen.
Szükség esetén olyan törvényt kell alkotni még a választások előtt, amelyhez nem szükséges a parlament kétharmadának támogatása.


Mire számíthat a Zöld Baloldal a választásokon?

Több, mint másfél millió baloldali érzelmű ember él Magyarországon, aki kiábrándult a neoliberális gazdaságpolitikából, és nem hajlandó szavazatával segíteni ezt a politikát. Ők azok akik soha nem fognak a szélsőjobboldalra, vagy az azzal összekacsintó jobboldali pártokra szavazni.
Ha a Zöld Baloldal meg tudja szervezni a hiteles, korrupciós ügyekbe nem keveredett, baloldali és környzetvédő politika mellett elkötelett szervezeteket és  közéleti személyiségeket, akkor komoly támogatásra számíthat.
Ehhez azonban kitartó, embert próbáló munkára van szükség.
Nagy győzelmekre nem számíthatunk, de egy új, jelentős baloldali politikai erő megerősödését elérhetjük

Fennmarad-e a koalíció az önkormányzati választásokra?

Elveinket nem szoktuk az évszakokkal váltogatni. Arra törekszünk, hogy összefogásunk erősödjön, tovább bővüljön, az eddigieknél több civil szervezet és szakszervezet kapcsolódjon be közös munkánkba.

Két évtizede a rendszerváltással társadalmunk alapvetően két részre ? vesztesekre és nyertesekre ? szakadt. A dolgozó osztályok voltak a vesztesek, az újburzsoázia és kiszolgálói a nyertesek. A termelőeszközök java tőkéstulajdonba, nemzeti gazdaságunk a nemzetközi monopóliumok ellenőrzése alá került. Több mint másfél millió munkahely szűnt meg, tömegessé vált a munkanélküliség és létbizonytalanság. A dolgozók érdekvédelmi képessége megbénult.

Az elmúlt 20 esztendőben az egymást követő különböző politikai színezetű rendszerváltó kormányok privatizációs politikájukkal a maguk módján egyaránt a kapitalizmust építették és a kizsákmányoló tőkésrendszert szolgálták. Az Antall-kormány jobboldali konzervatív politikával, a Horthy-korszak úri rendszerének feltámasztásával. A Fidesz-kormány nacionalista demagógiával és a középrétegek meggazdagodását ígérő ?polgári Magyarország? programjának hirdetésével. A szocialista-liberális koalíció a piacosítás kiszélesítésével, a szociális vívmányok leépítésével és megszorításokkal.    

A magyar parlamentben a dolgozó osztályoknak ma nincs politikai képviselete. A parlament az egymással vetélkedő rendszerváltó pártok civakodásának és gátlástalan harcának terepévé vált.  A pártok harcában elharapódzott a demagógia, a rágalomhadjárat, a ?jellemgyilkosság?, a megvesztegetés, a korrupció, a politikai erőszak, a terrorista módszerek alkalmazása.  A tömegek szemében a politika hiteltelenné vált és ezért elfordultak tőle, ami ugyanakkor védtelenné teszi őket a népbutító szélsőséges demagóg nézetek, az ordas eszmék, a rasszizmus és idegengyűlölet és társaik terjedésével szemben.

A neoliberális gazdaságpolitika, a megszorító intézkedések hatására társadalmunkban kiéleződtek a szociális feszültségek és konfliktusok. A világgazdasági válság hatása, a ?válságkezelő? kormány tevékenysége elsősorban és leginkább a dolgozókat sújtja. A többszörösen hátrányos rétegek helyzete még kilátástalanabbá vált. A lecsúszás veszélye újabb rétegeket fenyeget. Növekszik a létbizonytalanság, romlik a közbiztonság. Fokozódik az elégedetlenség a kormány antiszociális gazdaságpolitikájával szemben. A csalódott, kiábrándult tömegek egyre inkább elfordulnak az MSZP által képviselt politikától. Az országban politikai káosz és zűrzavar alakult ki.

A jobboldal erőit egyesítő Fidesz (?Egy a tábor, egy a zászló?) korábbi kétszeres választási vereség után most a növekvő gazdasági nehézségeket és politikai zűrzavart, a tömegek elégedetlenségét meglovagolva politikai revánsra használja fel, és minden eszközzel a hatalom visszaszerzésére készül. Ezzel a céllal bátorítja és aktivizálja a neonáci, rasszista ordas eszméket hirdető, gyűlöletkeltő akciókat szervező szélsőjobboldali elemeket. A jobboldal fő politikai-ideológiai fegyvere az antikommunizmus és a nacionalizmus. Önmagukat a nemzet egyedüli képviselőjének és védelmezőjének tüntetik fel. A baloldalt nemzetietlennek, a nemzet megsemmisítendő ellenségének bélyegezik. A baloldal híveinek egy részét antikapitalista, antiglobalista álbaloldali szólamokkal próbálják megtéveszteni, és a jobboldali politika támogatására megnyerni, miközben a nemzetközi antikommunista Szent Szövetség hűséges tagjaként szoros kapcsolatokat ápol és együttműködésre törekszik a ?globális tőkével?. 

A Fidesz ?új rendszerváltásra? készül. Hatalomra kerülését ?új jobboldali korszak? kezdeteként harangozza be. Nyíltan hirdeti: tartósan ? legalább 15-20 évre ? akar a hatalomban berendezkedni. Számonkéréssel, és leszámolással fenyegetőzik. A Horthy-rendszer mintájára teljhatalommal rendelkező egységes kormánypártként kívánja a hatalmat gyakorolni kapitalista alapokon. Kétharmados parlamenti többségét az alkotmány módosítására, az ellenzék, a civil szervezetek, a szakszervezetek demokratikus jogainak további korlátozására tervezi felhasználni.

Elsőrendű feladatunk, a baloldaliság alapvető követelménye a fizikai és szellemi munkások, a mezőgazdasági dolgozók, a nyugdíjasok és munkanélküliek gazdasági és szociális érdekeinek politikai képviselete és védelme. Ennek jegyében utasítjuk el továbbra is a tőkések érdekeit kiszolgáló neoliberális gazdaságpolitikát. Szolidárisak vagyunk a szakszervezetek érdekvédelmi harcával. Védelmezzük a dolgozók szociális vívmányait és támogatjuk a dolgozó ember helyzetét javító szociális programokat, harcolunk a munkanélküliség, az elszegényedés, a gyermekéhezés ellen. Valljuk és hirdetjük: célunk egy igazságos közösségi, szocialista társadalom, amihez csak hosszú, kitartó harccal és szívós munkával érhetünk el.

Az új jobboldali diktatúra fenyegető veszélyével szemben nem lehetünk közömbösek Elhárításához újjászerveződő erős baloldalra, a demokratikus erők széleskörű összefogására van szükség. A gátlástalan és parttalan antikommunizmus nemcsak a kommunistákat fenyegeti, hanem válogatás nélkül minden baloldalit, a demokrácia minden hívét: kommunistákat és szocialistákat, libeálisokat és humanistákat, szakszervezeteket és környezetvédőket, zsidókat és cigányokat. A Fidesz agresszív politikai nyomulásának megállítása, a neofasiszta eszmék, a rasszizmus, a sovinizmus, a nemzeti demagógia leleplezése és bírálata, a demokrácia védelme valamennyi baloldali és demokratikus erő közös érdeke. Fogjunk össze, amíg nem késő! Újra időszerű a híres antifasiszta evangélikus lelkész-teológus figyelmeztetése: a nácik előbb a kommunistákért jöttek, és mi nem emeltük fel a szavunkat, aztán a szociáldemokratákért jöttek, és mi még mindig nem emeltük fel szavunkat, aztán értünk jöttek, de akkor már nem volt, aki felemelje a szavát.

Idejében emeljük fel szavunkat! A passzivitás, tétovázás, széthúzás ma a jobboldal malmára  hajtja a vizet. Összefogással és közös erővel állítsuk meg a jobboldal nyomulását!

Wirth Ádám

A Magyarországi Munkáspárt 2006 24. kongresszusa változatlan formában , kongresszusi dokumentumként fogadta el Wirth Ádám írását.

Történelmi emlékeztető

1960. November 7. tiszteletére az Operaházban rendezett díszünnepségen Marosán György, a Központi Bizottság titkára a többi között a következőket mondotta:
?A kommunizmus eszméje, amely győzött 43 esztendeje a Szovjetunióban, győzött a szocialista országokban, és mindenütt legyőzhetetlennek bizonyult, győzni fog az egész világon, mert ez az egyedüli helyes tudományos világnézet, életszemlélet és élet. Nem lehet a szocializmusért úgy harcolni korunkban, hogy ne védelmezzük a világbéke ügyét. A leszerelés kikényszerítése ma a háború elkerülésének, elhárításának legfontosabb kérdése."